A felső-magyarországi bányászattörténeti útvonal interaktív adatbázisa

Jegesbarlang / Király-hegyi kutatótáró

Megközelíthetőség:

4 km-re keletre Telkibányától, a Király-hegy északi lejtőjének lábánál;

Koordináták:

É 48° 29,279’ ; K 21°24,213’ ; 290 m tengerszint feletti magasság;

Kora:

XVIII. század;

Jelenlegi állapota:

Kiépített, nem látogatható, az erdészet kezelésében, csemete és magtárolóként működik;

Leírás:

A jegesbarlang a 375 m magas Király-hegy északi lejtőjének lábánál fekszik 290 m tengerszint feletti magasságban. A jégképződés tulajdonképpen nem is a barlangban, hanem a mesterségesen kialakított üregben történik. Eredetileg kutatótárónak vájták a XVIII. században, de ércet nem találtak. A táró mai formáját és méretét többszöri bővítés által nyerte el: a főágat kiszélesítették, 23 méter hosszúra növelték, és a jobb oldalán egy 5 méteres mellékágat vágtak még hozzá. A bővítéssel és egy nagyobb bejárat kialakításával a barlang eredeti mikroklímája végérvényesen megváltozott, így a mennyezetet és az oldalfalakat borító ácsolaton nagyméretű jégcsapok helyett azóta néhány centiméteres, zúzmarára emlékeztető jégkristályok képződnek; kisebb méretű jégcsapokat leginkább a barlang alján találunk a januártól május végéig terjedő időszakban.

Geológiai és domborzati tényezők speciális összhatásának eredményeképpen jön létre ez a különleges természeti jelenség, mely ilyen alacsony tengerszint feletti magasságban, egész Európában egyedülálló. A Király-hegyet alkotó riodácit nevű vulkanikus alapkőzet fagy hatására könnyen aprózódó tulajdonságával járul hozzá a jegesedés kialakulásához. A töredezetté vált kőzetréteg repedéshálózatán keresztül a tavasszal elolvadt hó és a lehulló csapadékvíz befolyik a hegy belsejébe, ott összegyűlik és a téli hideg hatására megfagy. Az így keletkezett jégréteg a fölötte lévő repedéshálózatot kitöltő levegőtömeget alulról folyamatosan hűti, emiatt a felszínen a hegyoldal átlaghőmérséklete éves viszonylatban 10-15 °C-kal alacsonyabb a völgytalpban mérhető léghőmérséklettől. Az alacsony felszíni hőmérséklet kialakulásában az északi kitettségű meredek hegyoldal és a hegy lábánál kanyargó szűk patakvölgy is jelentős szerepet játszik.

A jegesbarlang hőmérsékleti viszonyai kiegyenlítettek: télen a legnagyobb hidegben sem süllyed -7°C alá a hőmérő higanyszála; nyári kánikula idején viszont ritkán mérhető 6°C-nál magasabb hőmérséklet. A napi hőingás sem jelentős, nyáron 1°C, télen 4°C körüli értéket mutat. Bár a barlangban már decemberben 0°C alá süllyed az átlaghőmérséklet, januárban és februárban a levegő alacsony nedvességtartalma miatt nagyon kevés jég képződik. Az intenzív jegesedés márciusban kezdődik el, és általában április elejéig-közepéig tart, amikor a külső levegő felmelegedése és az erős olvadás miatt a levegő relatív páratartalma magas. Április második felétől már az olvadás jelei kezdenek mutatkozni; a barlangban lévő jég általában június közepére olvad el teljesen.

A folyamatos jegesedés a terület vegetációjára is hatással van: a forrás és a jégbarlang környékén számos olyan védett virágos növényfaj él, melyek eredeti termőhelye a Kárpátok jóval magasabb régióiban helyezkedik el; úgy mint: ikrás fogasír (Dentaria glandulosa), karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum subsp. gracile), havasi ribiszke (Ribes alpinum), havasalji rózsa (Rosa pendulina). Így a Király-kút környéke magashegyvidéki-alhavasi növényfajai révén egyike a Tokaj-Eperjesi hegység kiemelt figyelmet és védelmet érdemlő reliktum jellegű területeinek.


Hallgassa meg a leírást

Nézze meg a fényképalbumot

Nézze meg a helyszínről készített felvételeket

Nézze meg a térképet