A felső-magyarországi bányászattörténeti útvonal interaktív adatbázisa

Lipót-akna

Megközelítés:

4 km-re keletre Telkibányától, Kánya-hegy DK-i oldalán;

Koordináták:

É 48° 30,497'; K 21° 23,977'; 512 m tengerszint feletti magasság;

Kora:

a XV. század végén mélyült;

Jelenlegi állapota:

nehéz megtalálni a sűrű növényzetben;

Leírás:

A bányavágatok levegőjének frissítésére átmenő huzatot több, lehetőleg különböző szinteken nyíló bejárat tud teremteni. Elsősorban erre szolgáltak a Veresvízi-altáróra nyíló aknák, köztük a Lipót-akna. Másik fontos funkciójuk pedig a bánya szintjeinek az összekötése; a meredek, csaknem függőleges telérek különböző magasságban nyitott fejtéseiből az aknán keresztül lehetett az ércet az altáróba, majd az érctörőhöz szállítani. A szállítóaknák nem mindig nyíltak a felszínre.

A Lipót-akna a XV. század végén mélyült, és 132 m-es mélységével a terület legmélyebb aknája volt. A közlekedést és szállítást eredetileg létrák, a XIX. században pedig lójárgány biztosította. A bányászat újrakezdéseikor a beomlott aknát rendre ki kellett tisztítani. Jelenleg az akna nem járható, de a szellőzés továbbra is működik rajta keresztül.

A több szinten folyó bányászatnak köszönhetően ismerjük a telérek mélységgel változó kitöltéseit. A termésaranyat, valamint élénk színű szulfidokat is tartalmazó, alacsony hőmérsékleten létrejött kovás zóna jelentős részben már lepusztult az ércesedés óta eltelt évmilliók során. Ez alatt fokozatosan az agyagásványok és a káliföldpátok (mint meddő) és a szulfidásványok (mint ércásványok) válnak uralkodóvá, főként a pirit (vas-szulfid). A pirithez jelentős mennyiségű arany és ezüst társul. Még mélyebben a zöldkövesedés és karbonátok (leginkább kalcit) képződése mellett színesfémek szulfidjai alkotnak polimetallikus, azaz többféle fémet szolgáltató érceket. Kalkopirit (réz-vas-szulfid), tetraedrit (réz-antimon-szulfid), akantit (ezüst-szulfid), galenit (ólom-szulfid) és szfalerit (cink-szulfid) alkotják az ásványtársulást. Ezekhez is kötődik helyenként jelentős mennyiségű ezüst és arany, de ez szabad szemmel már nem látható, ráadásul ez a zóna jelenleg is a mélyben rejtőzik, így a középkori bányászok figyelmét nem hívta fel.


Hallgassa meg a leírást

Nézze meg a fényképalbumot

Nézze meg a helyszínről készített felvételeket

Nézze meg a térképet