A felső-magyarországi bányászattörténeti útvonal interaktív adatbázisa

Mária-táró

Megközelítés:

Telkibányától 4 km-re ÉK-nek, Kánya-hegy Ny-i oldala;

Koordináták:

É 48° 30,576'; K 21° 23,431'; 518 m tengerszint feletti magasság;

Kora:

XVII. sz.;

Jelenlegi állapota:

Felújítás alatt, hosszú távú turisztikai kihasználás céljából;

Leírás:

A Mária-táró a Kánya-hegy nyugati oldalán kezdődik 517 m tengerszint feletti magasságban, keleti irányba.

20 méternél metszi a Lobkowitz telért, mely limonitos és kaolinos telérkitöltésű és nemesfém tartalma 7g/t Au, 53,4 g/t Ag, és a telér anyagszegélye vas oxidot és 1.25 g/t Au , 9.15 g/t Ag nemesfémet tartalmaz. Az alapkőzet limonitos, kálimetaszomatizált szubvulkáni andezit, a telér szélein hidrotermális, kovás breccsa.

A 30-120 cm-es Jószerencsét telért 198,4 méternél éri el a táró. A telér 30° csapású és DK-i dőlésű. A meddő vas oxidos agyag, mely nyomokban ezüstöt tartalmaz. A 18. században egy alsó-magyarországi bányamértéknyi területre (51478.8 m2) kitermelési engedély létezet a Jószerencsét telérre, a korabeli minőségi adatok szerint az átlagos aranytartalom 19.25 g/t volt. A Jószerencsét telér vakaknája egyéb szinteket is feltárt 487-től 418 méteres tengerszint feletti magasságig. 418 méteren, a Veresvíz altáró szintjén volt a táró eredeti vége. A telér az aknában 68° keleti dőlésű. 1921-ben az aknát 486 méterig meddővel feltöltötték, de felső 30 méternyi, még nyitott részét 1987-ben dokumentálták s bebizonyult, hogy a mélységgel a kovás meddő telér agyagosra vált. Egy 1845 évi térkép alapján a Jószerencsét telér 480 m hosszú, ezt az 1950-es években 300 méterig kitakarították, ahol ferdén végződik, szóval nem lehetett csapás menti vágatkijárata. A meddő kőzet a vágat teljes hosszán kálimetaszomatizált andezit.

A Mária-táró eléri a Jupiter telért is, ami déli irányba 300 m hosszan bejárható. Több fejtés, támaszték maradványok találhatók, melyek a 20-60 cm széles, kovás telér kitermelésének nyomai. A Jupiter telér átlagos nemesfém tartalma 7.1 g/t Au és 294.8 g/t Ag. 1987-ben mintákat vettek ebben, bányaszakaszban, ezt összehasonlították a Jupiter telér felszíni kibukkanását kitermelő horpák meddőanyagából vett mintákból, mindez egy kémény-szerű formában történő nemesfémdúsulást bizonyít a telér csapása mentén

A Jupiter szellőző aknát ezen a szakaszon vájták kálimetaszomatiton át 573 m tengerszint feletti magasságból a Mária-táró 56 m-es mélységű szintjéig.


Hallgassa meg a leírást

Nézze meg a fényképalbumot

Nézze meg a helyszínről készített felvételeket

Nézze meg a térképet