A felső-magyarországi bányászattörténeti útvonal interaktív adatbázisa

Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Telkibányai Ipartörténeti Gyűjtemény

Megközelítés:

Koordináták:

É 48 29,093; K 21 21,833 ; 266 m tengerszint feletti magasság;

Kora:

Jelenlegi állapota:

A gyűjtemény április 1 és október 31 között tart nyitva. Csoportok előzetes bejelentés alapján a többi hónapokban is látogathatják a gyűjteményt.

Leírás:

Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Telkibányai Ipartörténeti Gyűjtemény

A telkibányai Ipartörténeti Gyűjtemény a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum kezdeményezésére nyitotta meg kapuit 1970-ben a hajdani porcelángyár épületében, amelyet a Kádár Család adományozott e célra. A gyűjtemény 6 teremben mutatja be Telkibánya nemesércbányászatának a történetét. Tokaj-Hegyalja ásványbányászatát, a híres telkibányai kerámiát, a Tokaj-Eperjesi-hegység erdészetét, Magyarország legszebb ásványait és az adományozó Kádár család emlékszobáját.

Kerámia gyűjtemény

Hazánk első porcelán gyárának termékei és történelmi emlékei az első teremben láthatók, amelyek a gyűjtemény legértékesebb részét képezik. Széchenyi ösztönzésére, Bécs gyáralapítást tiltó rendelkezés ellenére, Bretzeinheim herceg az érckutatásnál megtalált kaolin felhasználására porcelángyárat létesít 1825-ben. Kitűnő ízléssel készült edények kerültek ki a gyárból. Később kőedény gyártásra állt át és igényes termékei külföldre is eljutottak. Az egyre növekvő konkurencia és a kedvezőtlen szállítási viszonyok miatt 1907-ben a gyár kénytelen beszüntetni termelését. E gyűjtemény a híres "Regéci" és "Telkibányai" jelzésű kerámiák teljes sorát őrzi.

Bányászati gyűjtemény

A baloldali terem bemutatja a hajdani bányaváros, Telkibánya középkori virágzó nemesércbányászatának emlékeit. Telkibányáról az első írásos adat 1270-ből származik, amelyben V. István az egyik adománylevélben említi a község nevét. Károly Róbert 1341-ben mint királyi bányatelepnek szabályozza határait. Nagy Lajos pedig 1344-ben "Telukyt" bányavárosi kiváltságaiban megerősítette. Fénykorát Zsigmond király korában élte, amikor az írások mint bástyákkal és falakkal megerősített helyet említik.

Telkibánya tagja volt az 1487-ben megalakult Felső-Magyarországi Bányavárosok Szövetségének. Ércbányászatának jelentőségét és bányavárosi rangját akkor veszti el, amikor a bányászat mélyebb szintre kerül, a telérek elszegényednek és Amerika felfedezése után a nemesfém árak visszaesnek.

Telkibánya középkori bányászatát egy dioráma mutatja be, amelyen egy makett sorozaton a bányaváros virágkorában alkalmazott csaknem teljes technológiai sor található arányosan kicsinyített méretben. Ezen megismerhető, hogyan működött a foncsormalom, amelynek középkori őrlőkövei a múzeumkertben láthatók. Megismerhető a középkori horpabányászat kézi vitlás aknái, valamint a nyílászúzók, ércmosók, stb. Tárolók mutatják be a régi bányászszerszámokat, a bányamérés és világítás eszközeit, Tokaj-Hegyalja ásványbányászatának képeit, dokumentációt, valamint a korábban itt működő fafaragó tábor alkotásait.

Kádár család emlékszobája

A bányászati teremből nyílik a Kádár család emlékszobája, amely annak a családnak a személyes tárgyait, kitűntetéseit mutatja be, akik lelkész és pedagógusként hosszú éveken keresztül gyűjtötték Telkibánya emlékeit és teljes vagyonukat a múzeumra hagyták. Különösen kiemelkedő munkát végzett a család utolsó tagja Kádár Sarolta tanítónő, aki néprajzgyűjtő és irodai munkásságáért többször kitüntetésben részesült.

Erdészeti Kiállítás

Régi dokumentációk igazolják Telkibánya környékén is az erdészet és a bányászat ősi kapcsolatát és fontosságát. Hazánk egyik legszebb vidékének természeti kincseit, fáit, növényeit, vadjait és madarait mutatja be az erdészeti kiállítás. Három diorámában, természetes környezetben látható e vidék néhány vadja, a vaddisznó, a borz, számos hüllő, köztük a zempléni vipera, megtalálhatók többek között az itt élő holló, szalonka és a gyönyörű jégmadár is. Megismerhetők a leggyakoribb gombafajták és számos fénykép látható az erdőgazdálkodásról. Nemcsak látványos de hasznos ismereteket nyújt a kiállításnak az a része, amely Tokaj-Eperjesi-hegység legfontosabb fajtáit mutatja be eredeti törzsdarabokkal és képeken a hozzátartozó lombozataikkal és virágaikkal.

Néprajzi gyűjtemény

Telkibánya gazdag néprajzi emlékei, a háztartásban használt több mint száz éves eszközei egy kisebb teremben láthatók. Különösen értékesek az itt készült szőttesek, hímzett terítők, konyharuhák, amelyeket még ma is készítenek és használnak a községben. Értékes látványossága e teremnek az a kopjafa gyűjtemény, amely a vártemplom temetőjében található fejfákat mutatja be. Ezek az archaikus évszámjelöléseivel és díszítéseivel az oszlopos-rovásos fejfák csoportjába tartoznak, évszázadokon keresztül megtartották formájukat. Beszélő fejfáknak is nevezik ezeket, hiszen formájukról, alakjukról, díszítéseikről meglehet állapítani az elhunyt nemét, életkorát és a faluközösséghez kapcsolódó viszonyát.

Ásványgyűjtemény

Egy külön teremben elhelyezett ásványgyűjtemény bemutatja Magyarország legjellemzőbb és legszebb ásványait. Külön vitrinben láthatók csodálatos és változatos formájú kalcitok, aragonitok. A többi vitrinek bemutatják a hazánkban bányászott összes ércek és ásványok jellegzetes típusait és különleges kristályait. Megtalálható Tokaj-Hegyalja összes jellegzetes ásványa, opálok, kalcedonok, féldrágakövek, az ebből készült dísztárgyak és a híres állat és növény kövületek. Együtt látható Telkibánya jellegzetes ásványi a borostyánopáltól a termésaranyig és ezüstércig. Az ásványgyűjtemény egy magángyűjtő letétbe helyezett anyaga.

Múzeumépület és múzeumkert

A gyűjteménynek Telkibánya egyik legrégibb épülete adott helyet, amely feltételezhetően 16.sz. elején épült. Az 1774-ben készült Szartori féle térképen, mint Macellum, bányászati élelmiszerraktár szerepel. A bányászat megszűnése után Bretzenheim az épületet kibővítve itt létesítette hazánk első porcelángyárát 1825-ben. A kerámiagyár megszűnése után a romokban lévő épületet a Kádár család megvette és lakóházzá alakította át, majd múzeum létesítésére adományozta. A gyönyörű boltíves alagsorban kávézó áll a látogatók rendelkezésére.

A múzeumkertben található Közép-Európa egyetlen malomkőparkja, amely a Telkibányán használt közép- és újkori ércőrlő kövek valamennyi típusát bemutatja. A múzeumkert különös látványossága az életfa és bányász szoborcsoport, amely Nemes Sándor fafaragóművész munkája. A hajdani kerámiagyár égető kemencéjének alapzatán épült meg hazánk legszebb fekvésű szabadtéri színpada a domboldalba bevágva csodálatos háttérrel és panorámával. A kertben található emléktáró bejárata és a hozzá kapcsolódó akna a hajdani bányaműveletek hangulatát idézik.


Hallgassa meg a leírást

Nézze meg a fényképalbumot

Nézze meg a helyszínről készített felvételeket

Nézze meg a térképet