A felső-magyarországi bányászattörténeti útvonal interaktív adatbázisa

Cser-hegyi perlit bánya

Megközelítés:

Telkibánya, Kossuth utca, egy kis bejárón át;

Koordináták:

É 48° 28,660' ; K 21° 21,730' ; 259 m tengerszint feletti magasság;

Kora:

-

Jelenlegi állapota:

védett földtani objektum, látogatásra kiépített;

Leírás:

A völgy elején, a falu belterületének szélén található a különleges szépségű Cser-hegyi perlit kőfejtő. A Kossuth utca telkei között, keskeny bejárón közelíthető meg. A feltárás különlegessége, hogy itt a két rokon kőzet, a riolit és a perlit együtt, egymással váltakozva, összefogazódva fordul elő, ami szemléletesen jelzi képződésük körülményeit. A perlit egy nagy kiterjedésű riolittest külső szegélyét alkotja, amelyet helyenként belülről kinyomult riolitos perlit és riolit erek járnak át. A kemény riolitból álló részek puhább perlit környezetükből sziklataréjok formájában preparálódtak ki, amelyek a meredek hegylejtőn 20-25 méter hosszan húzódnak, környezetükből 2-6 méterrel emelkednek ki.

Riolitos jellegű lávakőzetek hazánkban legnagyobb területen, a Tokaj-Zempléni-hegyvidék területén, azon belül is nagyrészt Telkibánya és Pálháza környékén fordulnak elő. A riolittal rokonságban álló perlit kőzet itt is csak helyenként bukkan a felszínra, s így hazánk legritkább kőzetei közé tartozik. A két kőzeten sajátos sziklaformák alakultak ki, amelyek egy része a két eltérő keménységű kőzet együttes előfordulásához kötődik. A legszebb előfordulásokkal az Ósva-patak völgyében találkozhatunk.

Az Ósva-patak völgyében előforduló riolitok és perlitek - a hegyvidék vonulatainak nagyobb részét alkotó andezitekhez és dácitokhoz hasonlóan - a földtörténet miocén korában lezajlott vulkáni tevékenység során keletkeztek. Ezek a savanyú vulkáni termékek a miocén szarmata emeletében, mintegy 13 millió évvel ezelőtt, egy északnyugat-délkeleti irányú törésvonal mentén kerültek nagy mennyiségben a felszínre.

A terület kőzettani változatosságát tovább fokozza, hogy a vulkáni tevékenység szünetében és azt követően vulkáni utóműködés zajlott. A perlitet a mélyreható törésvonalak mentén feltörő forró vizek járták át, amelyek magas kovasav (SiO2)-tartalma keményebbé, ellenállóbbá tette a puha, lepusztulásra hajlamos kőzetet.

A riolit és a perlit képződésüket tekintve szoros kapcsolatban álló kőzetváltozatok: a riolit gáz dús, míg a perlit gázban szegény kőzetolvadékból keletkezik. Az ósva-völgyi riolit szürke és rózsaszín csíkos. Érdemes közelebbről is megnézni: folyásos szerkezete szemléletesen tárja elénk a láva mozgását. A perlit anyagú kőzettestek megjelenhetnek önálló magmás felnyomulásként, mint például a telkibányai Templom-dombon. Emellett előfordulhatnak a riolit felnyomulások peremén, ahol a gyors lehűlés következtében üveges szerkezetet vesz fel. Ilyenek például a Cser-hegyi és a Kutyaszorító környéki perlit előfordulások. A kutatók feltételezi, hogy a forró kőzetolvadék eredetileg obszidiánként szilárdult meg, s csak később, légköri eredetű víz felvételével perlitesedett. Az utólagos vízfelvétel következménye a szürke, sötétszürke kőzet jellegzetes gyöngyköves szerkezete.


Hallgassa meg a leírást

Nézze meg a fényképalbumot

Nézze meg a helyszínről készített felvételeket

Nézze meg a térképet