A felső-magyarországi bányászattörténeti útvonal interaktív adatbázisa

Alexandriai Szent Katalin-ispotály és kápolna

Megközelíthetőség:

Telkibánya, Hegyi u. 3. ;

Koordináták:

É 48.484643 °; K 21.35794°;

Kora:

1367-ben építették egy román kápolna romjaira;

Jelenlegi állapota:

Látogatható (Tel.: 46/388-502), szépen újjáépített és megőrzött;

Leírás:

A telkibányai ispotályt (időseket gondozó otthont) 1367-ben, Nagy Lajos király idejében kezdték el építeni. Az építést kezdeményező Kuprer György és testvére az ispotályt Szt. Katalin tiszteletére alapította. Sokan támogatták az ispotályt, de még ez is kevés volt ahhoz, hogy fennmaradjon, ezért a 15. század során megszűnhetett.
Az ispotály részleges pusztulását követően az épületet a pálosok vették birtokukba. Ők a templom számukra kis méretű szentélyét elbontották és a helyére a saját liturgiájuknak megfelelő méretű, 12 méter hosszú, újabb szentélyt építettek, az északi oldalára pedig sekrestyét. Az átépített szentély északi oldalához a későbbiek során egy csontkamra is csatlakozott. Az új szentély északi oldala és a hajót a szentélytől elválasztó diadalív pillér által határolt területen előkerült a szerzetesi ülőpad alapozása is. Az oltár északi oldala mellett előkerült egy sír, melyet utólag kirabolhattak. Az oltár melletti hely a temetkezések szempontjából igen előkelőnek számíthatott, feltehetőleg az alapítók, vagy azok családtagjainak egyikét temethették ide.
A területen az 1367 után felépült ispotály maradványai két épületrészből állnak: a kelet-nyugati tájolású templom, melynek egyik hajója két boltszakaszos volt. Ehhez csatlakozott a nyolcszög három oldalával záródó szentély. A templomhajó nyugati felében előkerültek a karzat alapozásának nyomai. A hajó déli falát az erre haladó gyalogút árka részben elpusztította. A templom északi oldalához kapcsolódik egy 9x8 méteres alapterületű, északi oldalán három, nyugaton egy nagyméretű támpillérrel erősített épület. Ezt az épületrészt egy keskeny folyosó köti össze a templommal. A folyosón talált lépcsőalapozás arra utal, hogy emeleti része is volt az épületnek. Az északi épület lehetett az ispotály-mester lakóhelye.


   Hallgassa meg a leírást

   Nézze meg a fényképalbumot

   Nézze meg a helyszínről készített felvételeket

   Nézze meg a térképet